A Társaságunk előtörténetéhez tartozik, hogy 1971-ben fölvettük a kapcsolatot Fekete István özvegyével, aki az első pillanattól jelentős támogatásáról biztosította az ajkai, országosan is első kezdeményezést. Ennek eredménye lett, hogy 1975-ben megnyithattuk az első emlékszobát a Városi Művelődési Központban, ahol dr. Gergó Zsuzsanna és Giay Frigyes és Gáspár János gyűjtése kapott helyet Gergó Zsuzsanna rendezésében. A gyűjtés folytatódott, és 1985-ben (Gáspár János rendezésében) az "üveggyári kastély" egyik nagytermében kapott lehetőséget a város, hogy immár valóban múzeumi jelleggel és tartalommal mutathassuk be munkánk gyümölcsét.
Hagyományőrző munkánkat támogatta a város vezetősége, és 1983-ban Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását Fekete Istvánról és tanítványa: Samu Katalin szobrászművész Fekete István jelentős állatfiguráit avathatta fel Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész a Városligeti tó Borsos-szigetén Fekete Istvánné jelenlétében. A kilenc szobor mind a mai napig egyedüli jelenség az ország hagyományőrző programjában.
Társaságunk tevékenységi körét az alapszabályban fogalmaztuk meg: feladatunk Fekete István irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolása és folytatása.
1987-ben Gáspár János előkészítésében és szervezésében megalakult a Fekete István Irodalmi Társaság.


Alapító tagság 1987-ben:

Dr. Ádám István – tanácselnök (jogász) 1964-1984
Böröcz Ferenc – tanácselnök-helyettes 1972-1990    (középiskolai tanár)
Gáspár János – VTVB Művelődési Osztály -- közművelődési felügyelő (középiskolai tanár)
Gergó Zsuzsanna – középiskolai tanár
Giay Frigyes – VTVB Művelődési Osztály vezetője (középiskolai tanár)
Horváthy György – újságíró (középiskolai tanár)
Patka László – MTVB M. O. művelődési felügyelő, költő. Dramaturg.
Schvarcz Béla – tanácselnök (közgazda) 1984-1990
Szentmihályi Szabó Péter – író, egyetemi tanár
Zöld Ferenc – MKKE vezérigazgatója, egyetemi előadó

 A Fekete István Irodalmi Társaság
első elnöksége 1987:

ÖRÖKÖS TISZTELETBELI ELNÖK:
FEKETE ISTVÁNNÉ
Zöld Ferenc – elnök (Budapest)
Gáspár János – ügyvezető titkár (Ajka)
Giay Frigyes – társelnök (Ajka)
Horváthy György – újságíró (Veszprém)
Kovács József – tanácselnök (Gölle)
Patka László (Veszprém)
Saly Géza – Nimród főszerkesztője (Budapest)
Szentmihályi Szabó Péter (Budapest)
Véber Károly – NESTOR Kiadó igazgatója (Budapest)
Jegyző: dr. Gasztonyi Erzsébet (jogász) (Ajka)
Gazdasági vezető: Nagy Lajosné (könyvelő) (Ajka)
Ellenőrző bizottság tagjai:
Fekete István – hagyatéki gondnok (közgazda) (Budapest)
Kecskés András – igazgató-tanár (Ádánd)
Neisz Péter – tanár (Ádánd)

Az 1987-es alapító tagság az elmúlt közel 19 év alatt közel 1200-ra növekedett. Jelenleg 847 tagunkat tartjuk nyilván. Sokan örökre eltávoztak, mások nem jelentették be címváltozásukat, és 26 oktatási és több egyéb intézmény vette fel Fekete István nevét, amelyeknek működéséhez a Társaság különféle anyagokkal járult hozzá, és mind kiadványaink, mind a Társaság tulajdonában levő irodalmi hagyaték fénymásolatai, fotói gazdagítják az iskolák állandó kiállításait. Intézményeinkkel és tagságunkkal állandó a kapcsolatunk, ehhez mindenkori elnökségünk nagy szeretettel működik közre.
1990-ben az emlékanyag jelentős része átkerült az 1989-ben megnyílt Városi Múzeumba, ahol a hatalmas tablók már nem kaphattak helyet, így az állandó kiállítás fontos (kiállításon látható) dokumentumokkal szegényedett. Ugyanakkor a későbbiekben a Chicagoban élő ifj. Fekete István jóvoltából a múzeumi anyag jelentősen gazdagodott.
Tizenkét alkalommal rendeztünk nyári ifjúsági olvasótábort, amelyeknek keretében városi, megyei és országjáró kirándulásokkal igyekeztünk bemutatni a környezet és a természet szépségeit, s Fekete István hagyományait ápolva törekedtünk környezet- és természetvédelmi nevelésre, a mindenkori helyi hagyományok ápolására.
A támogatások jelentős csökkenése miatt az utóbbi években csak terveztük ezeket a táborokat, megvalósítani nem tudjuk őket.
A Fekete István-i hagyományok ápolására országos gyermekrajz és szépirodalmi pályázatokat hirdettünk meg. Ez utóbbiakban jelentős élő és ma már sajnos elhunyt íróink vettek részt sikeresen. 1990-ben a díjnyertes munkákat tagjaink számára kiadtuk. A következő években megjelent Fekete István Személyi bibliográfiája, A szálak nem szakadnak el, Tanulmányok Fekete Istvánról - A koppányi agától a halhatatlanságig címmel, Fekete István Napló - Hajnalodik (dráma) - Fekete Istvánné: Keserves évek c. visszaemlékezései. Még 1985-ben jelentettük meg Fekete Istvánné: Emlékezés Fekete Istvánról c. írását. Miként az előző kötetek, Fekete István Hátrahagyott versei - Aranymálinkó címmel, valamint a Kedves István bátyám és a 2002-ben megjelent Fekete István életrajza FEKETE ISTVÁN SORSAI címmel (Gáspár János kutatásai nyomán és feldolgozásában) jutott el tagjainkhoz, s reméljük, hogy ez a hiánypótló munka fontos szerepet tölt majd be a további Fekete-kutatásokban.
1997-ben elhunyt Fekete Istvánné, és örökösei Ajkára hagyományozták a kéziratok és a családi levelezés jelentős részét.
Fekete István életpályáját két tanulmány és száz levél szerkesztésével Gáspár János munkájaként a Társaság Töredékek címmel megjelentette. Ennek a kötetnek a megjelentetését ifj. Fekete István "örökségként" kérte Gáspár Jánostól, mivel a levélhagyatékot Gáspár János személyi tulajdonába kapta. Az "örökös" a levélhagyatékot - ajándékként - átadta a Városi Múzeumnak.
Kapcsolatunk a tagsággal állandó: évi két alkalommal kapnak tájékoztatást az elnökségi ülések munkabeszámolóiról.
Minden évben részt veszünk (rendszeresen előadókként is) országos ünnepségeken, nagyrendezvényeken, emléknapokon, és 2001-ben és 2003-ban jelen voltunk a Fővárosi Növény- és Állatkert országos programján, mint előadók is.
Támogatjuk a szegedi egyetem tanárképző főiskolán Sánta Gábornak Fekete kutatásait, miként az újonnan készülő bibliográfia alapkutatásaihoz is jelentős segítséget nyújtunk Horváth Józsefnek.
Több alkalommal kaptunk támogatást a Magyar Országgyűléstől, a Veszprém Megyei és az Ajka Városi Önkormányzattól, és kisebb összegekkel támogattak bennünket más intézmények is.
Kár, hogy a folyamatosan csökkenő és elérhető támogatások nehezítik e fontosnak vélt vidéki, de országos hatókörű civil szervezet munkáját. Csak remélni tudjuk, hogy közös társadalmi és irodalompolitikai érdek a megkezdett munka folytatásának biztosítása.
Először Ajkán, 2002. március 23-án megrendeztük a KELE NAPJA országos programot, amellyel irodalmi, képzőművészeti, környezet- és természetvédelmi hagyományteremtést kívántunk meghonosítani.
A 2003. évi KELE NAPJA ünnepséget a mosonmagyaróvári Fekete István Általános Iskola vállalta, és az előzőkhöz hasonlóan szép ünnepséget rendezett Zichyújfalu Fekete Istvánról elnevezett általános iskolája is 2004-ben. 2005-ben Szob Fekete- iskolája vállalta a 105. születési évfordulón a KELE NAPJA emlékünnepség megrendezését. Eddig 2010-ig foglaltak a tavaszi emléknapok rendezvényei.
A Társaság 2002-ben emléktáblával és tiszafa ültetésével emlékezett alakulásának 15. évfordulójára.
2003-ban megjelent a "KEDVES ISTVÁN BÁTYÁM!" c. kötet, majd 2004-ben, szintén Gáspár János szerkesztésében a "FEKETE ISTVÁN AJKAI KÉPESKÖNYVE" c. kiadványunk. Mindkettő dokumen-tumokat tartalmazó szemelvénykötet.
2003 óta a Társaság közhasznúságú besorolású.
A Fekete István Irodalmi Társaság szeretettel várja tagjai közé mindazokat, akik szívesen ápolják az író hagyományait, irodalom- és természetszerető hagyatékát.